10. Büntetés ledolgozása

"Nincs jutalom, nincs büntetés - csakis következmény van.  -Fodor Ákos

Liam:
/Csütörtök, Március 29./
Ma amikor beértem a gimibe,rögtön azzal fogadtak a srácok,hogy be kell mennünk az igazgató irodájába.Biztos,hogy Mr.Sharmon szólt az igazgatónak a tegnapi dologról és az is biztos,hogy faggatás meg egy nagy büntetés lesz az ajándékunk.
- Állítólag a két lányt is kérették.  -mondja Zayn a szekrényének dőlve.
- Milyen két lányt?  -nézek furcsán.
- Hát Elizát és Haley-t.Azt mondta Sharmon,hogy ők is bent lesznek az irodában.  -válaszolja Louis.
Ezt nem értem...Miért kéne nekik is az igazgatóiba menni,ha ők leléptek és nem buktak le?Remélem valaki elfogja magyarázni,hogy mi van.
- Hali srácok!  -jön oda hozzánk Harry,akivel kezet is rázunk.  -Téma?
- Tegnap este bejöttünk ide és játszottunk a kosárpályán,az irodalom tanár meg rajta kapott  minket..  -meséli röviden Lou.

- Az első részét a dolgoknak eddig is tudtam!Viszont azt nem,hogy lekapcsoltak titeket!

- Hé,azért nem a rendőrség támadt ránk és jó lenne ha nem túloznál annyira!  -nézek mérgesen Hazza-ra.

- Bocsi srácok!Igazság szerint most megnyugodtam,hogy nem mentem veletek.Semmi szükségem nincs össze veszni anyámmal ilyen dolgok miatt!

- Miért szerinted nekünk van?  -húzza össze a szemöldökét Zayn.

- A felsorolt tanulókat kérjük,hogy azonnal jelentkezzenek az igazgatói iroda előtt!  -mondja be a hangos bemondó,mire a srácokkal összenézünk.Muszáj leégetni minket az egész gimi előtt?Valószínűleg most már mindenki sejti,hogy valami olyat tettünk,ami nincs a vezetőség ínyére.
Sorra mondják a neveinket,amit feszengve hallgatunk végig.
- Szerintem ideje menni!  -sóhajt egy nagyot Louis.
Halkan megindulunk mind a négyen a "parancsnok" irodája felé,amikor pedig odaérünk összetalálkozunk Greggel és Victorral is.
- Mizu?  -áll zsebre tett kézzel Greg,fejével pedig felénk bök.
- Na mégis mi lenne?Most fognak kicsapni minket a gimiből,pluszba még a szüleimtől is fejmosást fogok kapni!  -túr idegesen a hajába Zayn.
- Lenyugodnál Malik?Én sem vagyok jobb kedvemben,mégse kiabálok veletek!
- A fiatalemberek befáradnának?   -nyílik ki az igazgató ajtaja,ahonnan Mr.Sharmon szól ránk.
Fej lógatva sétálunk be a nem kívánt helyre,ahol azonban hirtelen felkapom a fejem,amikor meghallom Haley hangját.Kérdőn meredek a barna hajú lányra és barátnőjére,de választ nem kapok.Pár perc csönd után megkezdődik az ítélethirdetés.
- Nos...Szörnyülködve fogadtam a hírt,miszerint ti hatan és még öt lánytársatok betörtetek az iskolába hét óra tájban.Igaz?  -dől hátra a székében Mr.Wood,a Gimnázium igazgatója.
Bólintásunk után folytatja beszédét.  -Az is igaz,hogy használatba vettétek a ritkán használt kosárlabda pályát?
- Igen,igaz Uram!Viszont nem rongálás céljából mentünk be oda,hanem csak játszani szerettünk volna néhány meccset!  -válaszolja Niall.
- Én úgy tudom,hogy amikor a gimnáziumba kerültetek,akkor szabadon választhattatok sportágat magatoknak.Szinte mindannyian a focit jelöltétek be,éppen ezért nem értem,hogy most miért léptetek a kosárlabdázás területére!?Greg és Louis!De hiszen ti vagytok a focicsapat legkiemelkedőbb tagjai..egyáltalán miért volt szükség erre?Greg,te már a múltkor is kihagytál egy edzést és lássuk be,hogy nem először fordult elő..Most meg betörsz az iskolába?Szerinted mit érdemelnél ezek után?Ti mind,mit érdemelnétek ezek után?  -áll fel mérgesen,ám de mégis enyhült arckifejezéssel Wood.
- Most kifognak rúgni minket?  -kérdi Lou és nagyot nyel.
- Mr.Wood!Mi vállalunk minden büntetést,de nagyon kérjük önt,hogy ne küldjön el minket a gimiből!  -lépek előre a kialakult sorból és reménykedve nézek az igazgatóra.
- Már el is mondtad a döntésemet!Nem kell más iskolát keresnetek,viszont csak azzal a feltétellel maradhattok ha le dolgozzátok a büntetéseteket!Ti is lányok!  -fordul most a két lány felé,akik bólintással felelnek.
- Nagyon köszönjük,igazgató úr!  -térdel le és két kezét összeteszi Louis,vele együtt pedig Zayn is.
- Na elég lesz a bohóckodásból és munkára fel!Mr.Sharmon kioszt nektek néhány papírt és elmagyarázza a dolgokat.Már ma kezdeni fogtok!  -csapja össze a tenyerét Wood és visszahelyezkedik a székébe.
- Gyertek!  -nyitja ki az ajtót az irodalom tanár,majd kimegy a folyosóra,a nyomában velünk.
A kezében szorongatott mappából kivesz pár papírt,majd felém nyújt néhányat.
- Jó ha tudjátok,hogy a büntetésetek három hétig tart és kötelesek vagytok elvégezni a feladatokat!Tehát...A 11.-es lányok iskola után összeseprik a termekben felhalmozódott szemeteket és letörlik az asztalokat.Louis és Victor az iskolavécéket fogja tisztába tenni.Zayn és Greg felmossa a folyosókat.Haley,Eliza és Niall csillogósra mossák az ablakokat két naponta,a szabad napokon pedig elvégzik Mr.Wood külön kéréseit...amiket egyébként az iskolatitkárság szokott csinálni.Kérdés?  -néz érdeklődve végig rajtunk, majd felszólít,amikor meglátja a jelentkező kezemet.
- Mr.Payne?
- Szerintem mindannyian megértettük a feladatainkat,de az a kis bökkenő van,hogy az én nevemet nem említette sehol sem!Egyébként,miért kaptam ezeket a papírokat?   -lengetem meg magam előtt a kézzel írt lapokat.
- Vártam a kérdést,és meg is van rá a válaszom!Te fogod az egész munkát felügyelni és ha bármi kis probléma merül fel a büntetés ledolgozásában..azonnal közbe lépsz,hogy rendbe rakd a dolgokat!  -mosolyog biztatóan.
- De hát,ez nagyon egyszerű!Ebbe nincs semmi bünti féleség!  -tekintek a többiekre is,de rajtuk sem látom semmiféle jelét annak,hogy tudnák mi folyik itt.
- Látszólag,de tévedsz fiacskám!Ha a társaid egyetlen hibát is vétenek,vagy nem csinálják azt,amit kéne..nos,ezekért mind te leszel felelőssé téve és a következményeket is te kapod meg!  -veregeti meg a vállamat az irodalom tanár,majd elslisszol mellettem.
Na ez aztán nagyszerű lesz!Biztos,hogy a srácok két nap után úgy megunják az egészet,hogy nem fognak semmit sem csinálni!Aztán,majd vegyem rá őket valahogy,hogy tegyék azt,amit kell,mert különben a barátjuk börtönbe kerül..Na jó,itt azért még nem tartunk,de biztos,hogy nem lesznek velem kíméletesek!

/15:24/
Lassan már fél órája üldögélünk az egyik teremben,de a többiek még semmire nem haladtak a munkában.Mindenki csak lazán lógatja a lábát,én pedig hiába próbálok beszélni a fejükkel,ők hajthatatlanok.Egyedül a csajok kezdtek neki a feladatuknak,ami már valamennyire jó,de a legtöbb munka mégiscsak a fiúknak van kiosztva.
- Niall letennéd,azt a gitárt a kezedből?Louis abbahagynád végre a játszadozást,azzal a ceruzával?Zayn rakd már el a telefonodat!  -próbálom rendre utasítani őket,de egyszerűen nem megy!

Továbbra is folytatják tevékenységüket;Niall gitározik,Zayn a telefonját nyomkodja,Louis pedig...Louis a ceruzájával,szépen arcon dob engem.
- Haver,normális vagy?És ha szembe talál?  -rázom a fejem rosszallóan.
- Nem talált szembe,egyébként direkt úgy dobtam!  -von vállat Lou, és leül Zayn mellé.
- Na jó,én feladom!Irtó kedvesek vagytok srácok,hogy hagytok a sitten szenvedni!  -rakom le a kezemben lévő papírokat és bánatosan dőlök neki a falnak.
- Hé,fiúk!Mi lenne ha megegyeznénk valamiben?  -elém áll Haley,és felvont szemöldökkel néz a barátaimra.
- Szívesen egyezkedek hölgyekkel!  -vigyorog Louis.
- Remek,akkor biztosan benne vagytok abban,hogy...  -Haley elgondolkodik,aztán folytatja beszédét.  - ...Ha ti mindannyian megcsináljátok a rátok szabott feladatot,akkor a munka végén mindenki kap az arcára tőlünk  (itt a lányokra mutat) két puszit!  -mosolyog a fiúkra,akik nagy vigyorral a képükön abbahagyják azt,amit eddig csináltak és beállnak dolgozni.Elképesztő ez a lány én mondom!Sajnálom,hogy úgy alakultak a dolgok,ahogy..
- De akkor már négy puszi legyen!  -szól vissza Zayn.
- Húha!Örökké hálás leszek neked!  -mosolygok a barna hajú lányra,aki kezembe adja a letett papírokat.
- Munkára!  -ütögeti meg játékosan a vállam,erre én váratlanul megölelem.
Nem tudom miért,de elkapott a hév és szükségem volt rá,hogy megölelhessem.
- Liam...  -húzódik el tőlem,és idegesen néz a  -most már-  dolgozó barátainkra.
Tuti,most attól fél,hogy valaki meglátta ezt a kis pillanatot köztünk.Igazán nem értem,hogy miért van kiakadva attól,hogy mit mondanak a többiek ránk,amikor semmi közük nincs hozzá és nem is kéne foglalkoznia velük!Én sem teszem,de sajnos ez nem elég..
- Bocs,menj nyugodtan végezni a feladatodat!  -kezdek el lapozgatni a lapok közt,és nem nézek többet rá.
- Megnyugodhatsz,mert meg lesznek csinálva!  -mondja,aztán elsétál.
Ez most mit jelent?Hivatalosan is összevesztünk,vagy ez csak egy ideges reagálás volt,a váratlan cselekedetemre?Remélem,hogy az utóbbi!

Sziasztok! Tizedik rész kiadva!

Rövid rész lett, Liam szemszögéből intézve.

Előre mondom, hogy hamarosan beindulnak az érzelmi kötelek a párosok közt, amik jóval és rosszal is kecsegtetnek..

Komikat, pipákat egyaránt szívesen fogadok! :)

9. Kosarazás titokban

"A barátainkkal mindent meg kell osztanunk, különösen a gyönyörű pillanatokat..."

Haley:
Tegnap a nagy szünetben megkért minket Louis és Zayn,hogy ma fél hatkor menjünk vissza a gimihez,ahol ők már várni fognak minket a többiekkel.Fogalmam sincs,hogy mit terveznek,de attól félek,hogy nem nagyon fog tetszeni.
- Zayn nem mondta neked,hogy mit akarnak?  -kérdezem sétálás közben,szőke hajú barátnőmtől.
- Miért mondta volna,amikor senkit nem avattak be?Amúgy nem tudom.  -húzza meg a vállát.
- Kedden eléggé közel kerültetek egymáshoz.  -vigyorodom el.
Végre van valami,amivel vissza tudok vágni a Liam-es dolog miatt.
- Rosszul láttad.  -mondja unottan,de azért meglátok egy kis mosolyt a szája szélén.
- Nem hiszem...Elég jól láttam,hogy ölelkeztek.
- Na jó...Igen,tényleg megöleltük egymást,de mi akkor se sétálgattunk este ötkor egy aranyos kis parkban.
- Nézd,szerintem azok ott a többiek!  -terelem a témát és a gimi oldalához mutatok. 
- Valószínűleg.  -válaszolja Eli,és elkezd integetni,mire az ott állók is ugyanezt teszik.
- Sziasztok!  -köszönünk szinte egyszerre a fiúknak.
Érdekes,hogy csak Niall,Louis,Greg,Zayn,Victor és Liam van jelen,mivel általában Harry meg a többiek is velük szoktak lenni.
- Reméltük,hogy eljöttök.  -ölel meg mosolyogva Zayn,mindkettőnket.
- Na és...Pamelát hol hagytátok?  -kérdezi Niall,mire Liam oldalba vágja.
- Egyéb okok miatt nem tudott eljönni.  -válaszolja Eli,mire mindenki elhallgat egy pillanatra.
A jelenlévők közül mindenki tudja,hogy Eli a Greggel történt dolgokra utalt.
- Bemehetnénk végre?  -kérdezi nyugtalankodva Connie,aki az egyik tizenegyedikes osztály szőkesége.
- Mire is készültök egyébként?  -kérdezem miközben Zayn elkezd csinálni valamit a Gimnázium bejáratánál...
- Bemegyünk a suli kosárlabda pályájára,aztán titokban lejátszunk egy-két meccset.  -magyaráz Victor.
- Ti nem vagytok normálisak!  -mondja hangosan Eli,mire a fiúk elkezdik csitítani.
- Halkabban!Bárki erre jöhet,aztán nekünk végünk!  -okít Louis,én meg csak szem forgatva válaszolok.
- Így is csoda,ha nem csapnak ki minket a suliból,mert betörünk sötétedéskor!
- Nem tudja meg senki remélhetőleg...  -mondja Louis.
- Tőlünk biztos nem!  -mondja Eliza,de én még mindig rosszallóan nézem a tevékenykedésüket.
- Gyertek utánunk!  -parancsolja Zayn,majd Greggel és Louis-sal előre mennek.
- Nem fognak észrevenni így,hogy fel vannak kapcsolva a lámpák?  -kérdezi az egyik csaj,aki közvetlen Liam mögött megy.
- Mondtam már,hogy csend legyen!  -mondja idegesen de halkan Louis.
- Jól van,na! -áll  meg karba tett kézzel a lány.
- Bocsi,de tényleg nincs szükség lebukásra!
- Szerintem ezt már mindannyian felfogtuk..  -szólalok meg.
- Meg is jöttünk!   -lépnek be elégedetten a kosárpályára a srácok.
- Szuper...  -motyogom magamba,majd a csajokkal együtt megindulok a kilátóra.
- Nem is értem,nekünk miért kell itt lennünk!?  -morgok.
- Örülj neki,hogy a fiúk téged is hívtak!Talán Zayn elhív ma egy randira...  -kuncog Connie a többi lánnyal.
- Ha ennek nem lesznek következményei,akkor biztos örülni fogok..
A hat srác közben elfoglalja a pályát és kivesznek egy labdát a tartóból.Csapatokra osszák magukat,majd felállnak a pályára.Eli izgatottan fújja meg a sípot,amit időközben a kezébe nyomtak.Vad csata kezdődik meg a hímek között a labdáért,még kisebb esésekre is sor kerül.

- Istenem!  -pattanok fel,amikor észreveszem,hogy Liam a földre került.
- Nyugi,ezt direkt csinálta.  -nevet Eliza,én meg csak értetlenül nézek rá. -Nézz rá!
Li felé fordulok és most már én is tudom,hogy csak megjátszotta magát.A barna hajú srác nevetve hasra fordul a pályán,majd Niall segítségével fel kell.
- Gondoltam,hogy színészkedés.  -vonok vállat és vissza ülök  a barátnőm mellé.
- Ja,persze!  -vigyorog továbbra is Eli,de nem néz rám.
Jó pár meccset lenyomnak a fiúk,mire úgy döntenek,hogy kell egy kis pihenés.Izzadtan és szomjazva jönnek oda hozzánk és a vizes flakonjukért nyúlnak.
- Jelentkeznem kellett volna kosarasnak.  -ül le a pályára a többiekkel együtt; Greg.
- A kapitány új babérokra tör?  -nevet Lou.
- Vicces vagy Tomlinson!  -rázza a fejét Greg,de közben ő is elmosolyodik.
- Nem mondtál újat!
- Harry miért nem jött veletek?  -kérdezem hirtelen.
- Érdekel a göndörke?  -húzza fel a szemöldökét vigyorogva; Zayn.
- Igen,érdekel...az,hogy miért nincs itt.?
- Ma jön haza a nővére és családi vacsorán kell részt vennie.  -válaszolja Niall,aki már nem az itókáját hanem a kosárlabdát szorongatja.Épp egy dobásra készül,amit pontosan be is céloz.

A lányokkal megtapsoljuk,majd tovább beszélgetünk a többiekkel.Fél füllel hirtelen egy nyikorgó hangot hallok a távolból,ami egy kicsit megrémít.Mi van ha valaki észrevette,hogy bejöttünk ide és kihívta a zsarukat?
- Hallottátok ezt a hangot?  -nézek kérdőn,ám a többiek csak leintenek.
- Túlságosan is képzelődsz!  -állnak fel újra a pályára,a fiúk.
- Lehet,hogy szerintetek így van,de én tisztán hallottam valamit és biztos,hogy nem maradok itt tovább!  -fogom meg a táskát,amit magammal hoztam,majd megindulok a nagy ajtó felé,ami a folyosóra vezet.
- Haley várj már!Én is megyek!  -kiált utánam Eli,aztán mellém siet.  -Őszintén megmondva,én is hallottam az a nyikorgást...
- Szuper,akkor most már biztos,hogy nem képzeltem be semmit!  -mondom mérgesen,amikor már kiérünk a sötét folyosóra.A kosárlabda pálya a gimi hátsó részében van és ide nem nagyon jár senki sem,szóval lámpát sem szoktak oltani.
- Ha kiértem innen biztos,hogy fellélegzem.  -megyek gyorsan,talán túl gyorsan mivel Eliza alig bír utol érni.
- Oké,de nem hiszem,hogy most kéne gyakorolni a 800 méteres futásra!
- Bocsi.  -állok meg és bevárom barátnőmet,aki lihegve áll meg előttem.
Én is kivagyok már, és szívesebben sétálnék teljes nyugalommal, de ebben a helyzetben cseppet sem tudok nyugodt lenni!
- Menjünk,jó?   -kérdésemre bólint egyet,ám most összerezzenünk.
- Van ott valaki?   -visszhangzik egy dühös férfi hang.
- Basszus!  -nézünk össze kétségbeesve.
Nem találhatnak meg minket,mert különben mehetünk a büntiszobára...vagy, ami még rosszabb a kapitányságra.
- Bújunk el a mosdóba!  -mutatok a kicsivel arrébb lévő illemhelyiségre.
A szívem már a torkomban dobogott amikor magunkra zártuk az ajtót és izgatottan várakozni kezdtünk.
- Szerinted elment?  -suttogja kicsivel később Eli.
- Nem tudom,de szerintem a fiúk nemsokára lebuknak!
- Még jó,hogy eljöttünk..  -veszi elő a telefonját a szőkeség,majd elkezd pötyögni.
- Üzenetet írsz?  -nézem tevékenykedését érdeklődve.
- Aha.Írok Zayn-nek,hogy bújjanak el,mert veszély van.
- Remélem,hogy egy köszönetet azért elmormolnak holnap.

Liam:
Haley és Eliza lelépett de mi továbbra is folytatjuk a játékot.Nem tudom miért,de rossz érzésem van,ami nagyon idegesít!Folyton az jár a fejemben,hogy mi van ha Haley igazat mondott és tényleg van valaki még a gimiben.
- Zayn-y!Üzid jött!  -kiabál a lelátóról Connie.
- Oké,de most nem érek rá!  -válaszolja az éppen dobásra készülő Malik srác.
- Lehet fontos.  -szólok közbe.
- Nem hiszem...  -von vállat,de azért szünetet kér. -de megnézem.
Amíg Zayn kimegy a pálya szélére,addig mi is leállunk a fiúkkal.
- Nos?  -sétálok mellé.
- Eliza írta...A rohadt életbe!  -kezd el dühöngeni Z,és szerintem még arra is képes,hogy eldobja a telefonját.
- Mi van?Lemondta a holnapi randit?  -nevet Louis.
- El kell bújnunk,mert valaki erre tart!  -rakja vissza a hátizsákjába a telefont,majd futva megindul a lelátó hátsó sorához.A három lány halkan sikongatva lépked Z után,majd lebuknak valahol a sor végén.Tudtam,hogy hinni kellett volna Haley-nek és a két lánnyal kellett volna menni!Eleve be se kellett volna törni ide!
- Tomlinson,Payne,Horan és Danword!Jöjjenek csak ide szépen!  -kiabál Mr.Sharmon.
Bezzeg Zayn-nek és Victor-nak mázlija volt és elbújhattak még idejében..Így persze mi fogjuk elvinni a balhét!
- Uram,remélem nem hiszi azt,hogy csak úgy betörtünk ide!?  -kérdi viccelődve de hangjában egy kis félelemmel Louis.
- Miért mit kellene hinnem Mr. Tomlinson?  -húzza fel a szemöldökét a tanár.
- Mi csak bejöttünk gyakorolni a közelgő meccsre.
- Különös,mert én eddig úgy tudtam,hogy ti a fociban jeleskedtek.  -méreget minket gyanúsan Mr.Sharmon,majd hirtelen a nézőtérre kapja a tekintetét.  -Jól látom,hogy Malik és Wright is itt bujkál?
- Jó napot tanár úr!  -integet állmosollyal Zayn és Victor,miközben fejet lehajtva sétálnak mellénk.
- Inkább jó estét!Van itt még valaki más is,vagy csak ennyien törtetek be az iskola területére?
- Ennyien vagyunk uram.  -válaszolja Niall a kosárlabdát szorongatva. 

- Srácok miért hazudtok?  -állnak fel rejtekhelyükről a lányok.

Ezek most komolyan ennyire hülyék?Maradhattak volna a seggükön ha már falazunk nekik!

- Nem hazudtunk!Uram mi nem tudtuk,hogy a csajok is itt vannak!  -védekezik Zayn.

- Ja persze!Hazudozásért plusz büntetést kapsz!Már ha van nagyobb büntetés a kirúgásnál..  -néz ránk szigorúan,én meg csaj ijedten nézek vissza rá.
- Kifognak rúgni minket a gimiből?  -nyelek egy nagyot.
Ha tudom,hogy idáig fajulnak a dolgok,száz százalék,hogy otthon maradok!
- Hát nem kaptok oklevelet az biztos!De nem is értem miért csodálkoztok ennyire,amikor pontosan tudjátok,hogy mi jár a betörésért.Mázlitok,hogy nem jelentelek fel titeket most azonnal!
- Kérem ne tegye..és ha lehet a szüleinknek se szóljon semmit!  -kérleli Niall,de hiába.
- Az a legkevesebb,hogy ők megtudják!Vagytok most annál nagyobb pácban is!  -gondolkodik el a tanár úr.  -Most mindannyian hazamentek,én pedig az este kigondolom,hogy milyen következményeket von maga után ez a kis incidens.
- Rendben,de megtenné,hogy legalább ma nem hívja fel az őseinket?  -kérdez rá Zayn is,reménykedve.
- Nem szólok...ma még nem.
- Köszönjük Mr.Sharmon!  -hálálkodnak a fiúk és én is velük együtt. -És már ezerszer megbántuk,hogy ezt csináltuk...
- Remélem is!  -ez az utolsó mondat,amit ki ejt a száján,ezután már csak szépen kikísér a suliból és vár amíg meg nem indulunk hazafelé.
Húha!Eléggé rázós volt ez a ma este..Szerintem máskor hallgatni fogok a lányok megérzéseire és szavaira.Ki tudja,ha velük megyek talán nem kerülök ekkora pácba!De így...Ma még nem kell a szüleim leszólását és  kioktatását hallgatnom,de holnap...Nos,holnap valószínűleg a francba kívánom magamat és őket is!Jogos lesz a kiakadásuk és utólag már én is egy baleknak gondolom magamat,de akkor sincs semmi kedvem a szülői fegyelmezésre..Lehet,hogy inkább haza se megyek hanem beugrok az egyik haveromhoz éjszakára.Na jó,talán több éjszakára is...

Ezer bocsánat megint a késésért,de nehezen vettem rá magam,hogy megírjam ezt a részt!Most azonban itt van,meghoztam és őszintén remélem,hogy még van valaki,aki elolvassa és komizik is..Jó olvasást and have a nice day !!! ;)

8. Mesélés és ultimátum adás

"Néha jobb kibeszélni magadból a dolgokat,mint magadban tartani az összeset!"

Eliza:
Hétfő...Újra hétfő...Ez így elég szarul hangzik és a valóságban is az,de most valamiért érdekes a hétfői nap.Az egész onnan indult ki,hogy mindkét barátnőm különféle arc vonással jelent meg a gimi előtt.Haley nagy mosollyal ölelt meg,míg Pamela szomorkásan és üres tekintettel tette meg ugyanezt.
- Remélem elmondjátok,hogy mi történt veletek tegnap,mert nagyon fúrja az oldalamat a kíváncsiság!  -sétálunk a szekrények felé.Pamela-é és az enyém majdnem egymás mellett van,de Haley-é messzebbre esik,ezért minden reggel először ide jövünk,aztán átsétálunk Haley szekrényéhez.
- Nos?Kikezdi?  -kérdezem pakolás közben.
- Haley?  -néz Pamela a megszólított lányra.
- Oké,akkor mondom én.  -dől az egyik szekrénynek Haley.  -Tegnap,amikor átakartam menni hozzád,akkor írt a nagynéném,hogy vigyem el Matty-t a barátjához.Elvittem,viszont megkért a nő,hogy maradjak ott a gyerekekkel egy kis időre,mert neki el kell mennie.Ott maradtam,mire a két fiú átlőtte a labdát az egyik kerítésen,majd pár másodperc múlva megjelent Liam is...
- Oh...Kezd izgi lenni a sztori!  -vigyorgok,mire egy szúrós pillantást kapok válaszul.
- Li átmászott a rozoga kerítésen,visszaadta a labdát a srácoknak,aztán én meghívtam egy gyorsétterembe.
- Hmm...Cuki!  -vágok közbe megint.
- És utána?  -kérdezi Pamela,végre egy kis mosollyal.
- Utána sétáltunk egy parkban.  -zárja le a mesélést Haley.
- Még egy kérdés: Mióta becézgeted Liam-et? -nevetek.
- A barátai is szokták becézni a nevét.
- Én,azt hittem,hogy már nem a baráti jelzőt használjátok!
- Nagyon vicces,Turner!Amúgy...már egyszer  nem megegyeztünk,hogy mindenki leszáll a Liam témáról!?
- Te hoztad fel Payne-t,nem én!
- Muszáj össze vesznetek ilyen hülyeség miatt?  -szólal meg Pam,mire mindketten elhallgatunk.
- Tényleg...Mi történt a tegnapi randin?  -mosolyog Haley.
- Azon kívül,hogy megcsókolt én meg úgy viselkedtem,mint egy idióta...nos,azon kívül semmi!
- Hogy érted,hogy idiótán viselkedtél?  -nézek értetlenül.
- Ellöktem magamtól,aztán megkértem,hogy vigyen haza.  -sóhajt szomorúan göndör hajú barátnőnk.
- Ezt nem értem...Eddig még nem azt akartad,hogy közeledjen feléd?   -kérdezem.
- De...És még mindig ezt akarom...
- De akkor miért nem  hagytad,hogy....?  -most Haley tesz fel kérdést és értetlenül néz ő is.
- Megijedtem.  -hajtja le a fejét Pam.  -Olyan furcsa,hogy Greg pont velem akar lenni,amikor ott van Chloe,aki sokkal...
- Elég lesz Pamela!  -szólok rá felemelt hanggal.  -Ne hasonlísd össze magad másokkal,mert azzal csak magadnak teszel rosszat!Lehet,hogy Chloe-nak van néhány tulajdonsága és adottsága,ami neked nincs,de te akkor is sokkal különbebb vagy nála és a sok libától!Ezt pedig valószínűleg Greg is észrevette,mivel téged hívott randizni,nem pedig őt!
- Én se mondhattam volna szebben!  -néz rám egyetértően Haley. -Beszélj Greggel!
- Köszönöm Eli és neked is Haley!  -csinálunk egy hármas ölelést.  -Viszont...Most még nem vagyok felkészülve egy beszélgetésre vele.
- Nem baj!Majd beszélsz vele,ha úgy gondolod,hogy itt az idő!  -mosolygok biztatóan az elkeseredett lányra.

Haley:
Amíg a két lány elment a lánymosdóba,addig én megindultam a szekrényem felé.Lassan de odaérek,kinyitom a lakatot,aztán az ajtót is.Előveszem a könyveimet,a füzetemet és néhány írószert,majd a táskámat betömöm a kicsi,de tágas helyre.Dolgom végeztével újra bezárom a szekrényajtót,rázárom a lakatot,viszont amikor megfordulok nagyon megijedek.
- Normális vagy?Máskor ne csináld ezt légyszíves!  -nézek rosszallóan.
- 1.Normális vagyok. 2.Haza vihetlek ma?
- Mi lenne ha elsétálnánk a teremig,én pedig eközben átgondolnám?
- Oké.  -böki rá Liam.  -Végül átmentél Elizához este?
- Aha...és voltam Pamelánál is.
- Nem tegnap volt a randijuk Greggel?
- De,viszont arról légyszi ne kérdezz,hogy mi volt!Majd Greg elmeséli ha akarja.
- Persze,oké.Annyira nem is érdekel,de az annál inkább,hogy beszállsz-e velem egy kocsiba.?  -állunk meg a terem előtt.
- Beszállok.  -mosolygok és egy puszit adok az arcára,majd besétálok a terembe.

/14:47/
Az utolsó órám után vidáman indulok meg a szerkények felé,hogy kivegyem a táskámat.Azonban,amikor odaérek a célomhoz,hirtelen megtorpanok.Vaniele és Zoe vigyorogva álldogálnak pont az én szekrényem mellett.
- Helló Brooks!Gondolom nagyon sietsz a lovagod kocsijához!  -forgatja a szemeit Vaniele.
- Nem tudom miről beszélsz,egyébként semmi közötök hozzá,hogy én mit csinálok!  -állok meg előttük karba tett kézzel.
- Tényleg nem tudod?Akkor segítek egy picit..Múlt héten Liam Payne vitt haza téged és ha jól sejtem ma is erre készül vagyis készültök.Csakhogy szerintem ma egyedül fogsz hazamenni,mivel elég érdekes dolgot fogok mutatni.  -veszi elő a telefonját és azt kezdi el nyomogatni.
- Kíváncsian várom!  -nézek lenézően a két lányra.
- Tessék!  -nyújtja felém strasszkövekkel kirakott telefonját,amin egy kép van megnyitva.
Első ránézésre csak azt látom,hogy egy csókolózó pár van a fotón,ám amikor közelebbről megnézem kiválóan kirajzolódik Liam arca.
- Mi ez?  -kérdezem keserű hangon.
- Mint látod egy fotó,amin Paynee épp egy lány ajkaira van tapadva.  -mosolyog elégedetten Zoe.
- Ide adnád a telódat?Köszi!  -kapom ki Vaniele kezéből a készüléket és válaszra sem várva megindulok Liam felé,aki integetve közeledik felém.
- Ki ez és mikor készült a kép?  -mutatom fel neki a telefont,majd kérdő tekintettel fürkészem az arcát.
- Honnan van ez?  -kérdez most ő.
- Vaniele-tól,de válaszolj a kérdésemre!  -mondom cseppet sem higgadtan.
- Emlékszel arra a lányra,akit Harry elhozott Louis egyik meccsére?
- Nagyából.   -gondolkodom el,de annyira már nem emlékszem a lány arcára.
Az a bizonyos meccs egy hónapja volt,amikor Louis és Greg is pályára lépett.A gimi csapata nyert,ezért mindenki ünnepelt,Harry pedig valóban egy lánnyal jelent meg a kilátón.
- Vele vagyok a képen.  -sóhajt.  -Az nap elmentünk ünnepelni egy bárba és eléggé becsíptem.
- Honnan tudjam,hogy tényleg be voltál pöccintve?  -húzom fel a szemöldökömet.
- Mert tényleg így volt!Kérdezd Niallt...Aznap egyedül ő nem piált be!  -dugja zsebre az egyik kezét.
- Nincs rá szükség,hiszek neked!  -mondom,mire elmosolyodik. -De akkor sem megyek veled haza.
- Miért?  -tűnik el az aranyos vonás az arcáról,és kérdőn mered rám.
- Biztos voltam benne,hogy a többieknek szemet szúr a mostanában előforduló kedveskedésed...És azt is gondoltam,hogy Vaniele lesz az első,aki megjegyzést tesz!A lényeg,hogy nekem nincs kedvem a kombinálgatásokat hallgatni,szóval jobb lenne ha...Tisztes távolságban maradnánk egymástól!
- De...  -szólna bele,de nem hagyom.
- Kérlek,tegyük ezt...jó?
- Eddig is elfogadtam,azt amit mondtál és ez most sem lesz másként...Viszont hagy vigyelek legalább ma haza,ha már a sulibusz elment.  -ajánlja fel és majdnem bele is egyezek,viszont az utolsó pillanatban eszembe jut valami.
- Kedves tőled,de nem hiszem,hogy jó ötlet....
- Ennyit azt hiszem érdemlek.
- Jól van,de most utoljára furikázunk együtt!  -mondom nyomatékosan.
Remélem jól döntöttem,hogy véget vetettem ennek az akárminek,ami Liam meg köztem kezdődött.Az igaz,hogy eddig örültem,amikor találkoztunk vagy beszélgettünk,de Vaniele által rájöttem,hogy nincs szükségem erre a nagy felhajtásra,ami már amúgy is kezdetét vette.A lányok is elkezdtek összeboronálni minket,erre most a méhkirálynő Wright kisasszony is megszólalt és háborút hirdetett,csak mert néhányszor beültem Liam kocsijába...Tényleg nem vágyom most erre és remélem ezt Li is megérti!

Hello mindenki!Megjöttem az új résszel,ami főleg párbeszédekből áll...Remélem,hogy ez is fog tetszeni,és nem ígérem semmikorra sem az új részt,de már készülőben van!Még annyit mondanék,hogy minden,ami történik a párok között (pl.:Liam&Haley) annak nyomós oka van,de majd ezt mindeni látni fogja később...Értem én ha valaki nem arra számított,ami a végén történik,de én akkor is így képzeltem el a dolgokat és ezzel fogom tovább szőni majd a "kapcsolatukat".

7. "Segítettél,úgyhogy jár a hála!"

"Az univerzum mindig a segítségünkre siet.." -Paulo Coelho

Haley:
Egész jól indult a vasárnap reggelem,azt leszámítva,hogy már megint tök korán felkeltem..Valamiért soha nem tudok tovább aludni fél kilencnél,pedig amikor kinyitom a szemeimet -rendszerint 8 órakor- érzem magamon,hogy még tudnék tovább aludni,de mégse..Ha egyszer már felkeltem,akkor nem tudok újra visszaaludni.Néha pedig kifejezetten jól jönne,egy kis plusz alvás,még ha nem is délig..Na de mindegy is,a lényeg,hogy a korai kelésem után gyorsan kerítettem valami kaját a konyhában,mivel általában úgy kelek fel,hogy majd éhen halok.Megreggeliztem,visszamentem a szobámba és ott tévéztem egészen addig,amíg a szüleim fel nem keltek.Bejelentettem nekik,hogy átmegyek Eli-hez,aztán visszasétáltam a szobámba és előkerestem a megfelelő ruhadarabokat a mai napra.Egy sötét piros rövidnadrág,egy fekete,New York feliratú atlétatrikó és erre rá a kigombolt farmeringem.Hogy,honnan ez a merész ruha kollekció,amikor talán az egyik legesősebb városban élek?Szerencsére,igen jó idő jött a fejünkre,napsütés és kisebb melegség is látható és érezhető az utcán.Gyorsan felöltöztem,elvégeztem a szükséges dolgokat a fürdőben majd az előszobában elkezdtem felvenni az egyetlen Converse cipőmet.Kiabálok még egyet,hogy elmentem,majd kilépek az utcára,ahol rögtön megérzem a jóleső meleg napsütést.Ilyenkor lenne jó elmenni a strandra és kifeküdni egy kicsit a napra!
Elsétálok a buszmegállóba,ahova kb.tíz perc várakozás után tolat be a busz.Mivel előttem még állnak,ezért türelmesen álldogálok a pici sorban,amikor megérzem,hogy rezeg a telefonom.Kikapom a zsebemből,feloldom a képernyőt és megnézem a kapott SMS-t.
El tudnád vinni Matty-t az egyik játszótársához?Írj vissza hamar,mert fontos!

Végig viszem a szemem Melanie nénikém SMS-én,aztán a fogyatkozó sor végére állok,hogy legyen időm visszaírni. Persze,de mikorra kéne? 
Ha most idejössz,akkor viheted is.Csengess!Pusz

Egy kicsi sóhajtás hagyja el a számat,miközben elsétálok a megállóból.Úgy néz ki lőttek a titkos megbeszélésemnek Eli-vel..Bánom is meg nem is...Szívesen látogatom meg a 6 éves unokaöcsémet,és persze ha szükség van rám,akkor segítek Melanie néniéknek,de jó lett volna a délután helyett most találkozni.

Elrakom a telefont, -immáron a táskámba- de még előtte írok üzenettett a szőke hajú lánynak,hogy mégse tudok átmenni csak estefele.Ütemes léptekkel megyek az utcákon,míg végre valahára oda érek a keresett házhoz.Megnyomom a csengőt,majd leguggolva magamhoz ölelem az ajtóban álló kisfiút.

- Szia,Matt!  -puszilom meg a homlokát szeretett unokaöcsémnek,majd bevonulok a házba.

- Igaz,hogy te viszel Jhonny-hoz?  -kérdezi gyermeki bájjal.

- Úgy néz ki,hogy igen.  -mosolygok a gyerekre.
- Szia!  -köszönök és két puszit adok Mel néni arcára.
- Szia!Köszi,hogy elviszed!  -mondja nagy sürgés forgás közben. -Elfogok késni!
- Nem tudom hova mész,de biztos nem késel el ha még most elindulsz.
- Remélhetőleg..Egyébként erre a címre kéne elvinned Matt-et.  -nyújt át nekem egy cetlit,amire érdekesen de olvashatón van ráfirkantva az utca neve és a házszám.
- És menjek is érte vagy...  -kezdek bele kérdésembe,de a bájos nagynéném máris válaszol.
- Rick fog érte menni.  -hadarja el gyorsan,majd a kezébe vesz egy kardigánt. -Készen vagy kicsim?
- Már rég!  -válaszol anyja kérdésére a kis srác.
- Akkor gyerünk!
Egy villám gyors búcsúzkodás után -buszmegálló hiány miatt- intek egy taxinak,ami engedelmesen megáll az útszélén.Beültetem Matty-t,majd én is beülök mellé,és átnyújtom a címet a sofőrnek.
Itt Londonban igazából szinte mindenki  vagy busszal vagy taxival jár.Közkedveltek ezek a járművek.

Azt hittem,hogy messzebb lesz a hely ahova le kell szállítanom az unokaöcsémet,azonban még negyedórát sem utaztunk és a taxi megállt egy kicsit régi típusú családi ház előtt.Kifizetem a taxist,aztán a mellettem lévő fiúval együtt kiszállok az autóból.
- Itt laknak?  -kérdezem Matt-től,mire ő bólint egyet.
Megfogom a kicsi kezét,majd szépen besétálunk a kapun,ami után egy kis udvar vezet a házhoz.A bejárati ajtó előtt megállva,megnyomom a csengőt.Pár másodperc múlva az ajtó kinyílik,és egy 40 év körüli nő néz ránk mosolyogva.A stílusa olyan,mint a háza...régimódi....
- Szervusztok!Örülök,hogy itt vagytok!  -vezet be a házba,ahol egy Matty-vel egykorú kisfiú álldogál nem messze az előszobától.
- Figyelj drágaságom az a nagy helyzet,hogy el kellene mennem valahova,és hát nem lenne nagy gond ha itt maradnál velük?
- Öö...persze,semmi baj...  -motyogom zavartan.
Nagyszerű anyuka lehet,ha egy számára ismeretlen emberre rábízza nem csak a saját,hanem még az ismerőse gyerekét is..
Az említett személy,ad egy ölelést a fiának,aztán elköszön és egyszerűen lelép.
- Na mit szeretnétek csinálni?  -kérdezem a két kölyöktől,akik nagy vigyorral a képükön és egy labdával a kezükben indulnak meg az ajtó felé.
- Focizzunk!  -kiabálják önfeledten.
Nem nagy kedvvel de követem őket a kertbe,pontosabban az utcára.
- Miért pont itt akartok játszani,amikor ott van a kert?  -kérdezem értetlenül.
- Sok a növény meg a virág,mi meg általában mindig pont azokhoz rúgjuk a labdát.  -világosít fel a szeplős Jhonny.
- Oké,akkor én leülök ide,ti meg focizzatok nyugodtan!  -mondom,majd óvatosan leülök egy nagy betontörmelékre.Először nézem,ahogy játszanak majd miután ezt sikeresen megunom;előveszem a telefonomat.Benyomok egy játékot és azzal kezdek el szórakozni,amíg negyedóra múlva meg nem szólal a szeplős fiú.
- Matt átlőtte véletlenül a labdát abba a rozoga szomszéd házba.Kiszednéd?
Na már csak ez hiányzott!Másszak át a lakatlan ház kerítésén,aztán meg vissza a labdával együtt.
- Oké,gyerekek!Mi lenne ha megvárnánk amíg ide ér valakinek az apukája?  -állok fel a törmelékről.
- Most kell a focilabda!  -kiált fel Jhonny.
Az kell még ide,hogy elkezdjen hisztizni aztán még anyucival is meggyűljön a bajom!
- Nincs még egy labdád?
- Nincs!!!  -kiabál továbbra is a gyerek.
- Szia Haley!  -közeledik felém egy ismerős alak mosolyogva.
- Szia!  -mosolyodok el én is,amikor Liam meg áll előttem. -Hogy kerültél ide?
- Egy haverom erre felé lakik és tegnap este nála aludtam.Hát te?
- Ő az unokaöcsém;Matt.  -mutatok a barna hajú gyerekre.  -Ő pedig az egyik óvodás barátja.A drága anyuka megkért,hogy maradjak itt velük,amíg nem jön vissza.
- Aha,értem.
- Te kitudod hozni a labdát onnan?  -néz fel Liam-re Matty.
- Labdát?  -néz most kérdőn rám.
- Átlőtték annak az üres háznak a kerítésén.  -mutatok a fanáddal körül vett házikóra.
- Oké,átmászok érte.  -simogatja meg Matt fejét,majd megindul a célpont felé.
- Légyszi,legyél óvatos!  -megyek a srác után,míg a két gyerek izgatottan ül le a fűbe.
- Kedves,hogy így aggódsz,de tudok magamra vigyázni és nem hiszem,hogy pont ez a nád micsoda fog sebet ejteni rajtam!  -hozza a kerítéshez a törmeléket,amin néhány perccel ezelőtt még én ültem.
Oda tolja a fanád végéhez,hogy aztán ráléphessen,ami sikeresen meg is történik.Li ügyesen átmászik,aztán eltűnik a 'fal' mögött.
- Basszus!  -hallatszik egy felkiáltás,ami kizárásos alapon a vállalkozó szellemű sráctól származik.
- Minden oké?  -kérdezem kicsit aggódva.
- Aham,csak keményre érkeztem!Először átdobom a labdát,aztán én is megyek,rendben?
- Oké!  -mondom,aztán egy picit hátrébb állok a kerítéstől.
A labda pár másodperc múlva le is pottyan a földre,amihez aztán a fiúk oda is futnak.Viszont  engem közel sem a labda is izgat,hanem Liam és,hogy épségben kerüljön elém.Hirtelen meglátok két erőlködő izmos kezet a fanád tetején,aztán előbukkan Li feje is.Egyetlen pillanatra megáll tákolmány tetején,aztán ügyesen leugrik és a kezét megtörölve rám néz.
- Feladat sikeresen teljesítve milady!  -nevet,én meg erre oldalba vágom.
- Köszi,hogy segítettél!Nem tudom,hogy halásztam volna ki nekik a lasztit!
- Szívesen,máskor is!  -hajlik meg előttem játékosan.
- Köszi fiú!  -fut Liam-hez Matty.
- Mint,mondtam szívesen!  -mosolyog Li és felemeli a tenyerét a kisfiúnak,mire ő belecsap.
- Jó fej a barátod!  -fordul felém Matt,aztán vissza szalad Jhonny-hoz.
- Jó fej az unokaöcséd! - vigyorog Liam.  -Nem,mintha zavarna de furi,hogy a másik kölyök ide se  jön..
- Az anyjára ütött szegény gyerek!Nem értem,hogy lehet efféle barátja Matt-nek!  -nézek a két játszó gyerekre. -Öhm...Megszeretném hálálni,hogy segítettél.
- Haley,nincs erre semmi szükség!
- Hé!Segítettél,úgyhogy jár a hála!Ismerek egy jó kis vendéglőt,ahol isteni kebabot és gyros-t csinálnak!
- Jól hangzik,azt meg kell hagyni,de akkor sem...  -kezd bele mondandójába,de mutatóujjammal leragasztom a száját.
- Nem érdekel a kifogásod,akkor is velem jössz!  -mosolygok és egy kicsit elpirulok.
- Azt hiszem sikerült meggyőznöd,viszont ha azt akarod,hogy tényleg elmenjek veled,akkor meg kell tenned valamit!  -csillogó szemeit vigyorogva fúrja az enyémekbe.
- Még pedig?  -kérdezem és nevetséges,de elkezdek félni...
Mit akar vajon kérni?
- Kajálás után eljössz velem sétálni a parkba.
- Oké. -nevetek.

~~~~~

A drágalátós anyuka csak két óra múlva tette be a hátsóját a házba,így egészen addig Liam-mel ketten vigyáztunk a két gyerekre.Meglátva a bejárati ajtó nyílását,megkönnyebbülve sóhajtottam föl.Most már elmehetünk a gyors étterembe és nyugodtan beszélgethetünk Li-vel.Azt még nem tudom,miről fogunk csevegni és nem is értem miért vagyok ennyire boldog,hogy kettesben leszünk...de örülök a helyzetnek és már egyáltalán nem bánom,hogy Mel néni rám írt.Az igazság az,hogy a Payne srác már három éve is tetszett,de akkoriban találkoztam a volt barátommal,így nem nagyon izgatott Liam.Most fél éve,viszont megint elkezdett érdekelni,a  külsőleg sokat változott fiú.Viszont ez csak szimplán érdeklődés iránta és nem érzek semmiféle lángolást,mint például Pamela Greg iránt.

Liam hívott egy taxit,ami elvitt minket a helyre,ahol a hangulatos kis kajálda áll.
- Ez lenne az?  -nyitja ki előttem az üvegajtót.
- Igen.  -válaszolok és megcélzok egy üres leülős helyet.
- Édes kis hely.  -néz körül a srác,aki velem szemben foglal helyet.
- Édes?  -vigyorodok el kijelentésén.
- Most miért?Te azt mondtad a kocsimra,hogy szép burájú,szóval...
- Jól van na!  -kezembe veszem az ét és itallapot,majd elkezdem vizslatni.
Kezdem megszeretni ezt a napot,nagyon is...
Evés után,mint megbeszéltük elindultunk sétálni,és egészen messzire eljutottunk már.
- Nem kellene visszafordulnunk?  -húzom összébb a rajtam lévő inget,mivel estére igen lehűlt a levegő.
- Fázol?  -áll meg hirtelen és én is pont ezt teszem.
- Kicsit..Meg amúgy is már elég régóta sétálunk.  -válaszolom,Liam pedig bólint.
- Rendben,akkor vegyünk fordulatot.  -nevet.
- Hány óra van?  -kérdezem hirtelen,miután elindulunk visszafele.
- Öt óra múlt hét perce.  -nézi meg a telefonja kijelzőjét.
- Mire visszaérünk már hat óra is lesz.
- Nos...én jól érzem magam,szóval akár este kilencig is elsétálgatnék itt.
- Hé,nem mondtam,hogy rosszul vagyok!Viszont még ma este át kell mennem Elihez is és...
- Nem akarsz lefáradni.  -fejezi be a mondatomat mosolyogva.  -Megértem.
- Igazán kedves tőled. 
- Veled mindig kedves leszek.
- Na jó,most már elég lesz!  -mondom nevetve.
Azt hiszem Melanie nénit sok köszönet illeti majd!

Sziasztok!Ezer bocsánat a részhiány miatt,viszont most egy hosszabb résszel jelentkezek,remélem ez kiengesztel mindenkit!A 8.részt még pontosan nem tudom,hogy mikor hozom,de igyekszem vele és remélhetőleg hamarabb kikerül mint ez.

Komizzatok és pipáljatok,végül pedig jó olvasást a továbbiakra! :)